Az Európai Bizottság sajtóközleménye: Az európaiak megosztják adataikat az interneten, de a
magánélet védelmével kapcsolatos aggályaik továbbra is fennállnak
Brüsszel, 2011. június 16. – Az európaiak háromnegyede
elfogadja, hogy személyes adataink felfedése immár hozzátartozik mindennapi
életünkhöz, ám ezzel együtt aggályosnak tartja azt, ahogyan egyes vállalkozások
– köztük a keresőprogramok és a közösségi oldalak – bánnak a megadott
információkkal. Ezek az adatvédelemhez
és az elektronikus személyazonosításhoz való viszonyulásról készült és az
Európai Bizottság által ma közzétett legújabb Eurobarométer felmérés legfőbb
tanulságai. A jelentés rávilágít,
hogy az Európai Unió lakosságának 62%-a csupán a minimálisan szükséges
információkat adja meg a személyazonossága védelme érdekében, miközben 75%-uk
tartja fontosnak, hogy a személyes adatait bármikor törölhesse a rendszerből (a
személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, az ún. „right to be
forgotten”). Nagy a támogatottsága az uniós szintű fellépésnek is: a polgárok 90%-a
azt szeretné, hogy Európában egységes adatvédelmi szabályok legyenek érvényben.
„A legtöbb európai számára már egészen
természetes, hogy az internetes vásárlásokhoz vagy a közösségi oldalak
használatához meg kell adnia személyes adatait. Ugyanakkor aggódnak amiatt,
hogy az adataikat miként használják fel, és gyakran úgy érzik, hogy kicsúszik
az ellenőrzés a kezeik közül” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a
jogérvényesülésért felelős uniós biztos. – „Ezért
az adatvédelmi szabályok korszerűsítésével kifejezetten egyértelművé kívánom
tenni, hogy a polgároknak jogot – és nem csak „lehetőséget” – kell
biztosítanunk az adatfeldolgozáshoz adott beleegyezésük visszavonására.”
Neelie
Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke a
következőket tette hozzá: „Sokan tartózkodnak
az internetes vásárlástól, mert féltik személyes adataik biztonságát. Ez gátat
szab az európai egységes digitális piac fejlődésének, és hátráltatja a
gazdasági fellendülést. Az interneten megadott személyi adatok biztonságával
kapcsolatos aggodalmak egy része egyáltalán nem alaptalan, és e probléma
kezelésére hamarosan jogalkotási javaslatot nyújtok be.
A
felmérés eredményei éppen akkor láttak napvilágot, amikor a Bizottság hozzákezdett
az uniós adatvédelmi szabályok reformjának előkészítéséhez (lásd IP/10/1462) és SPEECH/11/183). A cél, hogy a
magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés
területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a
vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai
Unión belüli szabad áramlása. A Bizottság úgy tervezi,
hogy az év végéig konkrét javaslatokat terjeszt elő.
A
felmérés szerint az internetet használó európaiak (az összes uniós polgár 40%-a)
körében 60% azok aránya, akik szoktak online vásárolni vagy eladni, és
használják a közösségi oldalakat. Az internetezők ezeken az webhelyeken megadják
személyes adataikat, beleértve életrajzi adataikat (közel 90%), a társadalmi
helyzettel kapcsolatos adataikat (közel 50%) és bizalmas adataikat (közel 10%).
70%-uk aggódik amiatt, hogy milyen módon kezelik a vállalkozások ezeket az
információkat, és úgy vélik, saját adataik felett csak részben vagy egyáltalán
nem tudnak ellenőrzést gyakorolni. 74%-uk szerint kívánatos, hogy az internetes
adatgyűjtésre és -feldolgozásra kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával
kerülhessen sor.
Az
EU adatvédelmi szabályainak alapelve értelmében a személyes adatok feldolgozása
csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz az alany előzőleg a beleegyezését
adta. A személyes információk ezt követően nem adhatók tovább az érintett
jóváhagyása nélkül, és a vállalkozások kizárólag arra a célra használhatják fel
azokat, amelyre a hozzájárulás kiterjed.
A
legtöbb aggodalomra a megkérdezettek szerint a következők adnak okot: az
internetes vásárlás során elkövetett csalás (a válaszadók 55%-a említette), a
közösségi oldalakon szereplő információknak az érintettek tudtán kívül történő
felhasználása (44%), valamint az adatok vállalkozások közötti megosztása az
érintett hozzájárulása nélkül (43%).
A
személyes adatok védelme tekintetében a polgárok jobban megbíznak a
közintézményekben – például a kórházakban (78%), a kormányzati szervekben (70%)
és az uniós intézményekben (55%) –, mint a magánvállalkozásokban, köztük az
üzletekben (39%), az internetszolgáltatókban (32%) vagy az online szolgáltatást
nyújtó cégekben (22%).
Az
internetezők 42%-a alkalmazza a kéretlen e-mailek számának korlátozására
jelenleg rendelkezésre álló eszközöket és stratégiákat, és 23% azoknak az
aránya, akik megváltoztatják böngészőprogramjuk biztonsági beállításait. Ez
alapján valószínűsíthető, hogy az emberek nem gondoskodnak megfelelően személyazonosító
adataik internetes biztonságáról, ha nem állnak rendelkezésre egyszerű
eszközök, illetve ezek használata túl körülményes.
Az
internethasználók 58%-a elolvassa az online adatvédelmi nyilatkozatokat, de nem
mindegyikük érti meg azok tartalmát. Összességében az internethasználók 62%-a
nem érti, nem olvassa el, nem találja meg vagy figyelmen kívül hagyja az
adatvédelmi nyilatkozatot. Amennyiben elolvassák azt, körültekintőbben bánnak
az adataikkal. Az adatvédelmi reform egyik fő célkitűzése az előírások
erősítése annak érdekében, hogy a szolgáltatók átláthatóbbá tegyék a saját
működési módszereiket (milyen adatokat gyűjtenek, illetve dolgoznak fel, hol és
hogyan tárolják azokat, illetve mi az adatgyűjtés célja), valamint megfelelő
biztonsági intézkedéseket érvényesítsenek.
Végül
a felmérésből kitűnik, hogy a személyes adatok megosztásával kapcsolatos
hozzáállás tekintetében markáns különbségek mutatkoznak az adataikat könnyebben
kiadó fiatalabb korosztályok, illetve az idősebbek között, akik az adatvédelem
kérdését sokkal aggályosabbnak tartják.
Előzmények
A
Bizottság 2010. november 4-én előterjesztette az uniós adatvédelmi szabályok
erősítésére irányuló stratégiáját (IP/10/1462 és MEMO/10/542). E stratégia célja,
hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a
bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a
vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai
Unión belüli szabad áramlása. E politikai felülvizsgálathoz a Bizottság az EU 1995.
évi adatvédelmi irányelvének (95/46/EK) felülvizsgálatával
kapcsolatos, nyilvános konzultáció eredményeit fogja felhasználni.
Az
EU adatvédelmi szabályainak célja, hogy védje a természetes személyek alapvető
jogait és szabadságait, különösen az adatvédelemhez való jogot, valamint az
adatok szabad áramlását. Ezen általános adatvédelmi irányelvet egyéb
jogforrások is kiegészítették, ilyen volt például a hírközlési ágazatban az
elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv. Speciális szabályok léteznek a személyes
adatoknak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés
keretében érvényesítendő védelmére vonatkozóan is (2008/977/IB kerethatározat).
A személyes adatok védelméhez való jogot az EU Alapjogi Chartájának 8. cikke és a
Lisszaboni Szerződés is kifejezetten elismeri. Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 16. cikke jogalapot biztosít adatvédelmi
szabályok elfogadásához az uniós jog hatálya alá tartozó valamennyi
tevékenységre vonatkozóan.
Az Európai Unión belüli adatvédelemről és elektronikus
személyazonosságról szóló Eurobarométer felmérést a Bizottság Jogérvényesülési
Főigazgatósága, Információstársadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága és a Közös
Kutatóközpont kezdeményezte, a koordinációt pedig a Kommunikációs Főigazgatóság
végezte.
További információk
Az
Európai Unión belüli adatvédelemről és elektronikus személyazonosságról szóló
Eurobarométer felmérés:
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_359_340_en.htm#359.
A
Jogérvényesülési Főigazgatóság híroldala:
http://ec.europa.eu/justice/news/intro/news_intro_en.htm.
Viviane
Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:
http://ec.europa.eu/reding.
A digitális menetrend
honlapja:
http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm.
Neelie Kroes alelnök, a
digitalis menetrendért felelős biztos honlapja:
http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/.
Neelie Kroest a
Twitteren is követhetik:
http://twitter.com/neeliekroeseu.
